Műfordítói konferencia Szigligeten

Műfordítói konferencia Szigligeten

Hamis hangon pendülni ne merjen – Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban

„HAMIS HÚRON PENDÜLNI NE MERJEN”. Nagy László e sorát mottóul választva tartottuk „Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban” címmel fordítói konferenciánkat  2015. október 8-10 között a Szigligeti Alkotóházban.

szigliget_6

A konferencia első programján Mórocz Gábor szerkesztő és Oláh János igazgató mutatta be az Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban című konferenciakötetet, amely a Magyar Napló Kiadó és az Írott Szó Alapítvány közös gondozásában jelent meg 2015-ben.

konyv

A kötet az MTA Irodalomtudományi Intézetével két éve közösen megrendezett Történelmi emlékezet, szociográfia és fikció a mai magyar prózában, valamint a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi karán tartott – a kötettel azonos című – konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatára épül.

Oláh János kiemelte annak fontosságát, hogy a kortárs magyar irodalom olyan értékeire hívják fel a figyelmet, amelyek az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy jelentős művek születtek ebben az irodalmi térben. Röviden ismertette a kötetben szereplő szerzők írói munkásságát, kötődését, kapcsolatát a modern népiséggel és újrealizmussal, jelezve, hogy a konferencia során a jelen lévő alkotókkal külön pódiumbeszélgetések formájában találkozhatnak a részvevők.

DSC02797

Mórocz Gábor, a kötet egyik gondozója ismertette a szerkesztés során alkalmazott elveket és bemutatta a kötet felépítését, amely – közvetve vagy közvetlenül – figyelmeztet a jelenlegi – posztmodern – kánon egyoldalúságára.

DSC02832

A külföldről érkezett műfordítók eladását nagy érdeklődés övezte.

DSC02899

A műfordítók közül elsőként Roberto Ruspanti, az Udinei Egyetem magyar tanszékének docense tartotta meg előadását, amelyben ismertette a magyar irodalom megjelenési lehetőségeit, az olaszországi műfordítási lehetőségeket, valamint változatos példákon keresztül érzékeltette és illusztrálta a műfordítás során tapasztalt dilemmákat, nehézségeket a szereplők nevének megfelelő fordításától a félreértéseken át a népi kifejezések lefordíthatóságának problémájáig.

DSC02906

George Volceanov műfordító, egyetemi docens (Spiru Haret Egyetem, Bukarest) felhívta a figyelmet több, fiatal műfordítóra, akik a jövőben a magyar irodalom romániai terjesztésében szerepet játszhatnak. A kiadókkal és irodalmi lapokkal történő együttműködés konkrét lehetőségeit is ismertette, bemutatva azokat a műhelyeket, amelyek nyitottak a magyar irodalom – mind a vers, mind pedig a próza – bemutatására.

DSC02928

Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel költő a magyar irodalom lengyelországi megjelenésének múltját, pozitív hagyományát, valamint jelenét mutatta be. Ismertette a műfordító munka erkölcsi felelősségének különféle aspektusait, valamint beszélt az esetleges szakmai zsákutcák elkerülésének lehetőségéről.

DSC02964

A nap folytatásaként Hóvári János, a MANK igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit. Beszélt az alkotóház és a Kft. működéséről, ismertette a hasonló rendezvények megtartásának további lehetőségeit, s felajánlotta segítségét a hasonló programok megvalósítása során, majd helyet foglalt a közönség soraiban megtisztelve jelenlétével az eseményt.

DSC03051

Ezt követően Erős Kinga, az Orpheusz Kiadó vezetője hozzászólásában a hazai és a romániai műfordítási együttműködés financiális hátterével kapcsolatosan kezdeményezett párbeszédet, valamint Mezey Katalin író, a Széphalom könyvműhely vezetője érdeklődött egy már korábban előkészített átfogó irodalmi antológia olaszországi megjelentetésének lehetőségeiről.

DSC02960

A nap további részében a kötet szerzői közül Erős Kinga folytatott tartalmas pódiumbeszélgetést Oláh Jánossal és Mezey Katalinnal.

DSC03082

DSC03090

A beszélgetés során mindkét szerző elmondta, hogy az írás számára minden esetben saját belső elvárásaihoz igazodik, s semmilyen külső elvárás-rendszer, kánon, nem játszik szerepet az alkotói folyamatban, ezért nem érzékelik azt problémaként, ugyanakkor számukra természetes, hogy magukénak vallják a magyar irodalmi hagyományt és érzékenyek a magyar társadalom, a magyar nemzeti közösség valódi problémáira. Ezt követően Mezey Katalin egy prózai munkáját, Oláh János pedig egy versét olvasta fel.

DSC03093

DSC03101

Ezt követően Bíró Gergely szerkesztő hívta a pódiumra Ferdinandy György és Csender Levente írókat, valamint Kovács István írót, történészt, polonistát.

DSC03115

Ferdinandy György beszélt a kezdetekről, a francia nyelvű publikálás kezdeti nehézségeiről, az ’56-os lét és valós események megértetéséről a francia közeggel, a többnyelvűség kérdéseiről, s a hazatelepülésről, a „keresett” haza megtalálásának esélyeiről.

Csender Levente Erdélyből áttelepült szerzőként arról beszélt, hogy akinek két otthona van, az valójában mindkettőben csak félig érzi magát otthon, az egyikben a teste, másikban a lelke otthonos, ezért igazán egyikben sem tudja átélni az otthonosság alapvető emberi élményét.

Kovács István – többek között – a benne élő történész és az irodalmár közti választási kényszerről beszélt. Elmondta, hogy egy-egy kutatás, amit történészi precizitással végez adott esetben évtizedeket is igénybe vesz, így az irodalmár számára kevesebb idő marad.

DSC03121

Ezt követően Bíró Gergely felolvasta Kovács István egy írását, majd Ferdinandy György és Csender Levente olvasta fel egy-egy novelláját.

DSC03131

A konferencia létrejöttét támogatta a Magyar Napló, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) és az NKA